{gallery}keptar/2017/2017-10-11_Legy_kreativ_tortenesz/{/gallery}

Amikor Beatrix királyné fürdőkamrájában időztek, a tárlatvezető elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a reneszánsz kor embere gyakran tisztálkodott, sőt fogat is rendszeresen mosott. A személyes higiénia elhanyagolása az újkorban jelent csak meg, amikor sem a közemberek sem az arisztokraták nem gondolták a mosakodást fontosnak. Sőt ahhoz, hogy testszagukat leplezzék, a Napkirály udvarában inkább feltalálták a parfümöt… 

A Mátyás-palotától a szép őszi időben a csoport gyalog tette meg az utat a Salamon-toronyig. 

Az épület leghíresebb lakója Hunyadi Mátyás idején III. Vlad Tepes volt, akit Drakula néven ismerhetünk. A legenda szerint a véreskezű fejedelem egyszer 1500 törököt húzatott karóba. Nem is csoda, hogy Hunyadi a hazánkba érkező török követeket azzal tartotta sakkban, hogy, ha nem sikerül megegyezniük vele, visszaküldi Havasalföldre Drakulát. 

A visegrádi Fellegvár hadtörténeti kiállításán a diákok megnézhettek többféle páncélzatot és kezükbe vehették a korabeli fegyverek rekonstrukcióit is. A legnehezebbnek egy pallos bizonyult, amelyet egy kézzel nem is lehetett megtartani. Nagyon érdekes tévhit, hogy a középkor és a reneszánsz embere alacsony volt. Elnézve ezeket a hadi eszközöket ezt az információt egyértelműen cáfolni lehet, hiszen a páncélzat összsúlya akár az 50 kg-ot is elérhette, és a méreteikből ítélve apró termetű emberek nem  valószínű, hogy hordhatták. A korabeli források több olyan eseményt is lejegyeztek, amelyben egy-egy lovag helyből hátraszaltót ugrott teljes vértben. 

Ezt a napot egy reneszánsz lakomán fejezték be a résztvevők, ahol korabeli ruhákban a kobzos dallamai mellett elfogyaszthattak egy a kor hangulatát megidéző menüsort. A jelmezek között az egyik legnépszerűbb az udvari bolondé volt.

A táborozás második napján a kis csapat Esztergomba látogatott. A Vármúzeumban  megtekintették Vitéz János püspök kápolnáját, ahol a reneszánsz kor egyik legszebb rózsaablak található, majd végsétáltak a püspök izzasztókamráján, ami a egy mai szaunának feleltethető meg. A konyhában a reneszánsz kor fűszereiről hallgattak meg egy kis előadást, ahol kiderült, hogy olyan sok sáfrányt használta a szakácsok, hogy még a régészek által feltárt hulladékgödrökben található állati csontok is sárgára színeződtek a növénytől. A sáfrány napjainkban is igen drága kilónkénti ára 300.000 és 3.000.000 forint közötti minőségtől függően. 

A program zárásaként egy reneszánsz kori táncot tanultak meg a diákok korabeli kosztümökben.

A rövid ebédszünet után a diákok megnézték az esztergomi Bazilikát. Az Altemplomban Mindszenty József sírja előtt megállva – kissé kizökkenve a középkor és reneszánsz korából- röviden megismerkedtünk a bíboros életével. 

A tábor záró napján interaktív formában dolgoztuk fel a megtanultakat. Ekkor derült ki, hogy a mai kor technikáját és a régmúlt történelmét érdemes összekapcsolni, és a diákok érdeklődése nemcsak a virtuális valóságra, hanem a régi kor történelmére is kiterjed.